2023 augusztus 1.
A vallások eredete - IV. rész
Az isteni szeretet mindig velünk van
A zsidó vallás (i. e. 1250) a sémi és közel-keleti vallások közé tartozik. A zsidók egy törzsszövetséget alkottak, amelyet Izraelnek hívtak, és amelyet Jákob ősatya 12 fia személyesített meg. Mózes egyiptomi származású, de miután Jahve elhívta őt az égő csipkebokornál és megkapta a törvénytáblát, a zsidó nép prófétája lett. A törvénytábla – a 10 parancsolattal – a zsidó vallás alapja lett. Negyven év sivatagi vándorlás után a zsidók elérték az „Ígéret Földjének”, Kánaánnak a határát. Dávid király (i.e. 1006 – 966) egyesítette Júdeát és Izraelt, és Jeruzsálem lett mind a politikai, mind a szakrális főváros. I. e. 587-ben a babiloni király elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet, és a lakosság vezető rétegét Babilóniába száműzték. I. e. 538-ban a zsidók visszatértek a babiloni száműzetésből, az ez utáni időszak – a babiloni száműzetés idejével együtt – az izraelita-zsidó történelem második fejlődési szakaszát jelenti.
Az ezt követő időszakban számos vallási mozgalom és irányzat alakult ki, de az ortodox zsidók továbbra is csak a Tórához – Jahve szó szerinti kinyilatkoztatása – és a Talmudhoz – Isten által a Tórával együtt adott és szóban tovább hagyományozott kinyilatkoztatás átirata – ragaszkodnak, amelyek megváltoztathatatlannak számítanak. A kereszténység a názáreti Jézusra (i. e. 4.) vezethető vissza. A judaizmusból származó kereszténység, és annak hitformái megegyeznek a mózesi törvényekkel. Jézus egy nagy bölcs, héberül a neve Jesua vagy Josua, aki beavatott volt korának titkos tanításaiba. Családja az esszénusok csoportjához tartozott, akik szemben álltak a judaizmus egyre erősödő ortodoxiájával, és az országot járva tanítottak és gyógyítottak. Az esszénusok mindennapi életében két szertartás áll a középpontban: a mosakodás – ami a bűnök elengedését, a bűnbocsánatot nyújtja –, és a közös étkezések. Az étkezés szentségi jellegű: kenyérből és gyümölcsléből áll, és különleges öltözetben fogyasztják. A keresztény vallási gondolkodásban megtaláljuk az alapvető tanításokat úgy, ahogy az összes többi ősi vallásban is találjuk. A hármas Logosz itt szentháromságként jelenik meg. Az első Logosz az Atya, minden élet forrása. A második Logosz a Fiú, az Isten-Ember. A harmadik Logosz a Szentlélek, a teremtő értelem. Csak itt nem a sok kis isten kíséri a gyakorlati életet, hanem a segítő arkangyalok és angyalok. Az embert „Isten képmására” teremtették, így a mi lényünk is hármas: szellem, lélek és test. A reinkarnáció tana abban az időben már általánosan ismert tapasztalat volt, így az Újtestamentum is átvette magyarázat nélkül. A keresztség is egy régi misztériumokból származó rítus: a beavatás előtti megtisztulási folyamat. A kereszténységben az egyházba való felvételt jelenti, az Istennel és Lélekkel való egyesülést szimbolizálja. Az Ótestamentum régi zsidó írások gyűjteménye, amelyeket a zsidók babiloni fogságból való visszatérése után írtak. Az Újtestamentum akárcsak a nagy világvallások írásai, jelképes szöveg. A történelem előtti időkben a beavató misztériumok tanításai többé-kevésbé rejtett formában voltak. A kereszténység előtti vallások a gnosztikus tudáson és a misztériumokon alapultak. Minél többet tanulmányozzuk az ősi vallási szövegeket, annál világosabban látjuk, hogy az Újtestamentum forrása ugyanaz, mint a Védák vagy az egyiptomi allegóriák alapja. Ám sajnos a szent írások elbeszéléseit később szó szerinti, nem pedig szimbolikus igazságoknak tekintik, így valódi jelentésük feledésbe merül. Az idők folyamán a vallások változnak, hogy a tanító vallások a megváltozott világban is működni tudjanak.
Eva Gostoni
- spirituális tanító és írónő gondolatai a fejlődés mindennapjainak lépéseiről, a múltban gyökerező személyiségünkről, a lélek egyre tudatosabb részvételéről az életben.
