2023 július 1.
A vallások eredete - III. rész
Ahogy az emberiség fejlődik, úgy tanítanak a mesterek
A misztériumok annyira hétköznapivá válnak, hogy lassan már nem is érzékeljük a csodát. Vegyük csak a vizet. Az esővíz átitatja a földet, a fák és a növények felszívják a nedvességet, a felszálló pára felhővé sűrűsödik, majd eső és hó formájában újra visszatér a Földre egy szabályos ritmusban. A szívverésünk mint a spritiuális énünk mindezt ugyanígy átéli. A földi megtestesülésből visszatérünk a lélek otthonába. Így kezdődik az új ciklus, a további fejlődés. Az emberiség fejleszti a tulajdonságait, hogy teljes emberré váljon. Tehát azért élünk – északon vagy délen, keleten vagy nyugaton –, hogy tanuljunk a testünkön, érzelmeinken és szellemi képességeinken keresztül.
Az ókori vallások i. e. 2000 körül A babiloniak birodalma az Eufrátesz és a Tigris folyók alsó részénél fekvő, termékenységéről híres alföld, és a babiloni vallás a mezopotámiai és elő-ázsiai népek vallása. A BABILONI vallás (i. e. 1894) a kozmikus szentháromságot imádja, amely a világmindenséget három birodalomra osztja: az Ég – a Levegő és Föld – a Vizek birodalma. A babiloniak a három részre osztott világképüknek megfelelően építik templomaikat: A templom előudvara a vízmedencével, maga a templomépület és a zikkurat. A zikkurat egy olyan templomtorony, melyben a feljárat spirálisan körülveszi a tornyot. Ez a “köldökzsinórt” jelképezi, az Ég és a Föld közötti kapcsolatot. I. e. 605-ben Babilon világvárossá bővült, majd i. e. 539-ben a perzsák meghódították a Babiloni Birodalmat. A görög vallás (Kr. e. 1850-ben) az ógörög népek vallásainak összeolvadásából származik, akik i. e. 1200-ban meghódították Peloponnészoszt és Kis-Ázsia számos szigetét is, majd i. e. 600 körül, az orákulum jóslatai alapján, gyarmatokat alapítottak Szicíliában, Alsó-Itáliában, Dél-Galliában és a Fekete-tengeren is.
Mind a politikai, mind a társadalmi élet egy állami-vallási közösségen belül zajlik, ahol mindenki az közösség istenségének a védelme alatt áll, aki meghatározza a törvényeket is. A vallási-politikai államok egy központi szentély köré rendeződtek, mint például a delphoi Apollón-templom. A görög világképben a kozmosz három birodalomra oszlik: az Ég és a Föld, a Tenger és az Alvilág. A hozzájuk kapcsolódó istenek Zeusz, Poszeidón és Hadész. AZ OLÜMPUSZ hegylánc, amelynek csúcsait többnyire felhők borítják, az istenek székhelye. Kronosz és felesége, Rhea, az istenanya utódai közül került ki a tizenkét olümposzi isten.
Zeusz: A legfőbb isten, az olümposzi istenek karának vezetője, az ég istene
Héra: Zeusz felesége, az istenek királynője, a házasság és a gyermekáldás istennője
Poszeidón: A tengerek és vizek istene
Démétér: A föld termékenységének istennője
Hesztia: A családi tűzhely istennője
Apollón: A fény, az igazságosság, a betegség és gyógyítás istene
Artemisz: A vadászat és szüzesség istennője
Arész: A háború és a vérontás istene
Aphrodité: A szépség és a szerelem istennője
Hermész: Az istenek hírnöke, a lelkek kísérője
Pallasz Athéné: A bölcsesség, műveltség és hadviselés istennője
Héphaisztosz: A tűz és a kovácsmesterség istene Mellettük még további istenek is léteztek az élet különböző területeihez. Az óvatosság, a jámborság és az istenfélelem voltak a legfőbb erkölcsök, és az önhittség, a gőg és a kérkedés pedig a legsúlyosabb vétségek.
Eva Gostoni
- spirituális tanító és írónő gondolatai a fejlődés mindennapjainak lépéseiről, a múltban gyökerező személyiségünkről, a lélek egyre tudatosabb részvételéről az életben.
